A SZARU MEGMUNKÁLÁSA
VÁLOGATÁS A LEGFONTOSABB NÉPRAJZI FORRÁSOKBÓL
A pásztorművészetről
A pásztorművészet a népművészetnek a pásztorokhoz köthető ága, mely elsősorban a pásztorkodás szerszámainak, és a pásztorélet használati tárgyainak művészi megformálásában nyilvánul meg.
A díszített használati tárgyak, eszközök legnagyobb része a pásztorélet, a pásztorkodás velejárója, s a pásztor az anyagot is környezetében találja.
Bővebben a TANULMÁNY oldalon
Az alapanyag kiválasztása
A szarut - főleg a szarvasmarha szarvát - az teszi közkedvelt használati eszközzé, hogy ürege természetes tartóedény, elég könnyen formálható - mindamellett erős, egyben rugalmas anyag - melyet a legkülönbözőbb célokra felhasználhatnak.
A rendeltetést mindenekelőtt az anyag határozza meg: milyen technikájú megmunkálásra alkalmas, mit lehet belőle kihozni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha szép fehér és vékony falú a szaru, akkor ivótülöknek a legalkalmasabb.
Szarvasmarhából a legalkalmasabb az ökör szarva, mivel ez nő a leghosszabbra és - ami ennél is fontosabb a faragó szemszögéből - jellegzetes fehér ránövés van rajta, ami jól kihasználható a mintázásnál. Ha kisebb, illetve kevesebb a ránövés, vagy szürkébb árnyalatú a szaru, akkor nem olyan mutatós a faragott tárgy.
Bővebben a TANULMÁNY oldalon
Szaruból készíthető tárgyak
Elsősorban a használati tárgyak készítésének szükségessége adta a faragó pásztor kezébe a görbekést, vésőt, tűt. Azonban ivótülköt, sóportokot vagy más egyebet faragva nem elégedett meg a puszta használati funkcióval, hanem a faragásban ízlését, fantáziáját, vagy a környezetében látottakat valamilyen formában, mennyiségben megörökítette, egyszóval megpróbálta a tárgyat cifrítani.
Készültek kanásztülkök (kürt), ivótülkök, sótartók, csatok, késnyelek, karikák és zsebóraláncok.
Bővebben a TANULMÁNY oldalon
Díszítésmódok
A faragó pásztorok a szaru megmunkálásának illetve díszítésének több fajtáját ismerték, így a karcalozást (karcolást), a spanyolozást és a domborítást (domborúfaragást).
A minták kiemeléséhez faggyúval kevert kormot, spanyolviaszt, valamint salétromsavat használtak.
Bővebben a TANULMÁNY oldalon