ÉKSZEREK

Láncokat, díszes függőket szintén készítettek szaruból. Ezek hasonlóak voltak a csontból faragottakhoz. Igen változatos formákat faragtak, reszeltek ki. Az egyes figurákat láncszemszerűen hajlított szarupálcikákkal fűzték egybe. A láncszemeket forró vízben hajtogatták, kihűlve megmerevedett.
Dísznek pataszarut is használtak. /Dorogi Márton: Adatok a szaru népi feldolgozásához/

A Dunántúlon a múlt század végén, a századforduló táján, amikor a zsebóra használata a pásztorok között is kezdett terjedni, megjelentek a fémből készült óraláncok mintájára a szaruból, csontból faragott óraláncok. A lánc díszesebb részeit fehér, fekete szaruból vagy csontból faragták ki, a karikákat mindig csak szaruból. A forró vízben megpuhított szaruból kifaragott láncszemet bevágták, majd kihajlítva a csontból kifaragott részhez illesztve, az előbbi láncszemhez kapcsolták, majd ismét visszahajlították. A később kihűlt és ismét megmerevedett szaru láncszemek előbbi formájukat megtartották, és nem kapcsolódtak szét. Ezek a láncok a századforduló táján divatos fémláncokhoz hasonlóan több sorosan is készültek.

A különféle lógó díszeket gyakran marhacsontból, szarvasagancsból faragták ki. A szarulánc színhatását gyakran azzal fokozták, hogy a fehér csont- vagy szaruanyagból kifaragott részek közé sötétebb színű vagy teljesen fekete szaruból faragott szemeket illesztettek. /Manga János: Magyar pásztorfaragások/

Óraláncok szaruból Malonyai Dezső: A magyar nép művészete Franklin Társulat, Bp. é.n. 3. kötet 222. old. 294. kép 

A kos és szarvasmarha szarvából készül a pásztor legmodernebb holmija: az óralánc.

A láncra lógók, csüngők kerülnek. A szarulemezt levél vagy más alakra metszik s közepébe igen ügyesen domborművű virágokat metszenek. Egyik-másik pásztor állatformákat is szokott kimetszeni lógónak. A makk-, lakat-, csutoraalakokat őzagancsból is faragják, mert az főzés nélkül is puha. A láncra végül kapcsokat metélnek, melyeket az óra karikájába és a mellény gomblyukába erősítenek.

Van pásztor, aki a szarut nem főzi meg, mert az amúgy is megkeményszik s akkor megint csak főzni kell újra. A szarvat sem lapítja meg, hanem csak úgy görbén, kajcsossan metéli ki belőle az óralánc részeit.

A szarut beleteszi a válúba, vagy valami edénybe. Ott hagyja egy pár napig, ázni csöndesen, megpuhul s nem keményedik meg olyan hamar, mint főzés után. Az óraláncot egysorosra, kétsorosra, duflára, vagy több sorosra is készítik. Varga András dufla lánca a következő részekből van: 16 darab forma, vagyis köz, 2 kevély-forma, 12 makk, 2 kapocs és 1oo kisebb karika. Barát József keszthelyi tejes gyönyörű láncai közül az egyiknek alkatrészei: 5 köz, 72 lyukkal, 1o1 apró karika, köztük 16 kisebb köz 32 lyukkal, 9 lógó 69 lyukkal, magyar címer és két kapocs.

A pásztor vásárra, búcsúra, misére ilyen fehér láncot akaszt a mellényzsebbe. De van is ám csodálója! /Malonyai Dezső: A magyar nép művészete 3. 22o-223. o./