CSATOK, KÉSNYELEK, KARIKÁK

Kiváló anyaga volt a kiegyenesített szaru a kalap, szűr, kolompszíj, nadrágszíjcsatoknak is. Ezeket lágyítva formálták ki, és igen díszesen tagolták a szélét. Sokszor ólom vagy színes kaucsuk berakással, rézszegecseléssel, lyuggatással díszítették.

Késnyélborításra mind a pásztorok, mind a késesek használták.

A kocsisok a lószerszámon acélkarika helyett szívesen használtak rovátkálással díszített, ökörszarvból vágott karikákat.

Ugyanilyeneket alkalmaztak a szeredások és tarisznyák nyakbavető szíjának betoldásánál.

/Dorogi Márton: Adatok a szaru népi feldolgozásához/

Szűrszíj rózsája, Alföld XIX. sz. Baloghné Horváth Terézia: Magyar népi ékszerek Corvina Kiadó, Bp. 1983. 23. kép